Egészségedre!

Kedves Barátaim!

No, érzékelem, hogy egy kicsit le vagyok maradva. Most igyekszem pótolni a hiányosságokat… 

Tehát csütörtöki napon ismét nyakamba vettem a nyúlcipőt és ismét elindultam Szegedre nyelvvizsgára. Na de… Hát már megint sikerült elaludnom reggel, meg még tételeztem meg stb. így a 11-es budakeszi indulásom helyett sikeresen 14-kor fel is ültem a 22-es buszra… Pesten még voltak elintézendő ügyeim és csak 16-kor tudtam kiállni a stoppos helyre. Viszont, ami tökjó, hogy rájöttem nem csak a 54-es busz megy ki a Nagykőrösi út/Határ út megállóig, hanem az 55-ös, ami tökjó, mert nem 30 percenként jár, hanem már 20 percenként…

Szal kiálltam 16-kor és vártam kemény 2 percet (!) és már jött is egy fiatal srác, aki vitt is egészen Lajosmizséig. Kicsit nehéz volt a felfogása, mert minden áron Kecskemétre akart bevinni, de aztán meggyőztem, hogy az nekem k*ra nem jó, főleg, hogy kész ideg voltam, mert nem öreg este akartam lejutni Vásárhelyre. Na és csávóról kiderült, hogy a kecskeméti Dr.Lenkei bolt vezetője, na és kifaggattam az egészségről, ha már így adva volt és még kellemetlenül sem éreztem magam, mert nem kellett vásárolnom. :D (Ja, ha már az egészségmegőrzésről szólok. Egy kedves barátommal már Vásárhelyen beszélgettem este, cigivel a számban, sörrel az egyik kezemben a másikban meg egy zacsi chipsszel, amikor elhagyta a számat a következő mondat: „mióta jobban odafigyelek az egészségemre…” XD).

A Lenkeis csávó elvitt Lajosmizsére kb. 16,55-re. Volt öt perc szünet a Maggitól, majd kiálltam a parkoló végébe. Azt hittem, hogy csecse lesz minden, mert majd jó sokan megállnak és hamar felvesznek, áh dehogy! 18-ig álltam ott. Na és ekkor jött egy csávó basszus! Egy üzletember vót BMV-vel, épp telefonált a három telefonja egyikén, szegényke alig bírta kinyitni nekem az ajtót… Na és akkor beültem…. Sokat beszélgettünk az ügyeiről, amit itt a neten nem szeretnék nagyon megosztogatni, nehogy bajom legyen… Csak egy momentumot emelnék ki: megyünk rohadt gyorsan, ránézek a km órára látom 110-zel megyünk. Mondom, ezt nem akarom elhinni. „Bocsi, tényleg 110-zel megyünk?” Válasz: „Ja, ez egy amerikai kocsi, az alsó számokat nézd, az az európai km óra.” Én: „Aha, akkor jól látom, hogy egy kicsit többel megyünk, mint 200?” Sofőr: „Aha, de most már lassan megyek… Múltkor egy lányt felvettem egy Lamborginivel, neki megmutattam a 320-as max. sebességet, kicsit félt…” Én: „Baszki.” 

Még egyet róla, nagyon vicces az egészség megőrzéses témáról nem kellett lemondanom, ugyanis a sok és furcsa cége közt volt egy nagy biogazdaság, meg mittomén. Kérdezgettem erről, adott nemtomhány biokávét, biocsokikat! ;-)

Na 18,25-kor kitett Szeged északon (csak jelzem, hogy ez olyan 70-80 km => 25 perc!) és itt is szüneteltem egy csöppet (magamhoz kellett térnem, h van lábam alatt talaj) és olyan 18,40-kor kiálltam a Vásárhelyi úton stoppolni. 10 perc múlva jött egy öreg bácsika, kedélyesen elcseverésztünk és 19,15-kor kirakott Vásárhelyen. 

No eddig az odautam!

Pénteken megvolt a szóbeli (90% lett, de a magnó még lehet, hogy nem sikerült…).

Szombaton 15-kor indultam el Vásárhelyről a Domonkosoktól. Jajj, azért olyan jó volt náluk! Na mindegy. 

Szal 15 óra után nem sokkal kiértem szépen a stoppos helyre. Hamarosan felvett egy középkorú ffi, aki olyan egy dzsentlömen volt, hogy jajj. Valahogy szóba jött, hogy a stoppolás azért tiltott dolog (törvényileg), mondta, hogy ő ezt nem tudja, de felhívja a rendőr alezredes fiát megkérdi. Felhívta, fia mondta, h nem tilos. Hát nem tom…

Kirakott 15,30-kor a szegedi felhajtón, hú és ekkor jött egy 50 perc várakozás a dög melegbe, mert nem jött senki, aki Pöstig vitt vóna. De végülis jött egy fuvaros, aki vitt Pestig, vagyis Soroksárig. Hatra értem oda, de Keszire csak 19,30-ra értem! Röhej! 90 percig mentem BKV-val és ugyanennyi kellett Szeged és BP közt!

Nos ennyi Kedveskék!