Stand up comedy

Kedveseim!
Képzeljétek el, hogy a múlthéten volt szerencsém részt venni a Tábor-Hegyi Napokon. Ez egy lelkigyakorlat volt, de a szervezőség megengedte, hogy mikrofont ragadjak és egy laza másfél órában szórakoztassam a jónépet a stoppos kalandokkal!
Tök jól sikerült, most készül belőle a videó, természetesen meghallgatható lesz majd... idővel... :)

majdnem beszarábia, de "csak" horvátország

Először is kedves Olvasóm, szükségesnek érzek egy-két tiszteletkört lefutni, hogy jobb legyen a közérzetem, ha ezt már az orbit nem adta meg.

Tehát, először is bocsánatot kérek a késői jelentkezésért, a nyár erőltetett menetben zajlik és az időm szűkös volt. Továbbá szeretnék írni egy-két alapinstrukciót mielőtt elkezded olvasni ezt a bejegyzést, kedves Olvasóm. Én még csak egyszer voltam Horvátországban, akkor a horvát kultúrát nem sikerült megtanulmányoznom, de most adódott egy kis betekintés! Szóval a tökéletes feelinghez a következő lépéseket kell megtenned:

1. Indíts be ezt a zenét, ha lejár akkor kattints erre .
2. Pucolj hagymát és dinszteld meg majd hajol bele, mellé piríts darált húst és ezt szagold így a zene alatt. 
3. Továbbá fogj ki egy pár halat és érleld a kánikulában magad mellett. 

Ha ezt így együtt megcsináltad már olvashatod is a blogot! :D

És akkor kezdeném:

Szeretteim, Drágáim, Népem!

Maresz barátnőmmel együtt elindultunk múlt kedden a nagy Horvátországba. Nem tudtuk hova megyünk, egy volt a lényeg: látni a tengert! Minden egyebet a Jóistenre bíztunk, az utat önmagát, a célt, az alvóhelyet, stb.

Budakesziről indultunk neki, de én -mivel már hazaköltöztem- Érdről mentem át Keszire. Erre a célra már volt egy "lebeszélt" stoppom: a ciszter nővérek mentek Keszire és vittek át engöm is.

indulás előtt ifécskével

Nyolc óra valahányra odaértem Budakeszire, ahonnan olyan 8.40-kor el is tudtunk indulni Maresszal. Kilenckor még gyorsan pénzt váltott, majd ki is álltunk az első helyre a tecső elé, kicsit veszélyes volt, ezért egy ipse elég hamar megállt, hogy "megelőzzön egy nagyobb bajt". :D Nem vitt messzire csak a törökbálinti M7 felhajtóig. Ez 9.15-kor volt, na és itten jött egy óra várakozás! Elég idegesítő volt, h rohadt sok kocsi ment el mellettünk és nem akadt senki sem, aki felvett volna minket. Na mindegy végülis, kiderült, hogy ennek ám oka volt, mint mindennek! Egy óra után jött egy hapsi és mondta, hogy a Kőröshegyi völgyhídig tud vinni. Mondom szuper! Be is pattantunk, össze is haverkodtunk. Megtudtuk, hogy ő Laci. :D Najó, ennél többet is. Egy tejgyáros csomagolós helyen dolgozik, és jön egy fontos hír: a magyar UHT tej, tejből és nem tejporból készül! Az más kérdés, hogy a sajtkrémek, kencék összetétele már merőben más... Kedvenc szavajárása a "reszeli a fingot" ezen akkorákat röhögtem! :D No, és képzeljétek mekkora jófej volt! Kaposvárra ment alapból kettőre, és már fél délkor ott voltunk a kaposvári lehajtónál, amikor is meglátta, hogy Letenye 100 km és így szóla: "Lányok, csak 100 km Letenye?! Hát ledoblak titeket!" Mi: "Úáúáúúúááá, köszi!" És le is dobott minket a határig. Ez kereken délben volt. A határon elbúcsúztunk Lacitól, adott névjegykártyát meg minden és elindultunk a határállomásra, hadd legyen egy jó napjuk a határőröknek is. Oda is érünk, igazoltunk magunkat. Cammogunk tovább, átmentünk a Mura folyón és ezután jött a horvát határellenőr. Horvátul talán azt kérdezte, hogy hova megyünk, mi válaszoltunk magyarul, hogy fingunk nincs. :D Na és ekkor kerestünk egy helyet, ahol le lehet táborozni ott helyben, ezt meg is tettük és ebédeltünk. Egyszer csak feltűnt , hogy mögöttünk egy csávó a csajával magyarul kokettál. Nem nagyon törődtünk velük, összepakoltunk, közben megdumáltuk, hogy menjünk Zágrábba. Amikor már éppen indultunk volna a hapsi megszólított, hogy hova megyünk, mondtuk, hogy amerre a kocsi visz, de ha van ötlete várjuk! :) Mondta, hogy menjünk Krk szigetére, azon belül Krk városába. Mi amúgy Pulát terveztük be, de ez nem volt nagyon nagy tervezés. (Itt amúgy megemlíteném, hogy iszonyat obszcén ez a Horvátország: Pula románul .... jelent -mindenki nézze meg egy román szótárban- Krkben a főtér "kula" nevet viseli, és a csevapi kajában meg kis pulák vannak... Ja és a zágrábi villamos mindig a "p...nci" szóval konferálja fel a következő állomást, ájjj szörnyűűűűű :D :D)  Mondtuk a srácnak, hogy jó, de hol a rákban aludjunk Krkben? Mondta, hogy azzal ne törődjünk, lógjunk be az autóskempingbe, le sem tojnak minket! Na ezen néztem egyet, de mondom oké, akkor menjünk Krkbe. De előtte Zágráb, mert még nem voltunk a horvát fővárosban.

határtalan kreatívkodás

Ez úgy ment, hogy a kajálás és a segítségnyújtás után kigyalogoltunk valami útra, ahol nekiálltunk stoppolni. Ez olyan fél kettő fele volt. Kb. 10 perc múlva fölvett egy atombolgár bácsi. Valami fuvaros volt, a közös kommunikáció annyi volt még beülés előtt, hogy mi: "Zágreb?", ő: "Zágreb!". Jófej volt, megkínált minket (most üljön le mindenki) a kávés kólájával!!! Én csak párszor kortyoltam bele, nem volt rossz, Maresz élvezte.

Tizenöt órakor kirakott minket Zágrábban. Na hát itt akadt egy kis gondunk. Húgom keresztanyjától kaptunk két horvát útikönyvet és egy autóstérképet, csak az volt a bökkenő, hogy Zágráb nem volt bent egyikben sem. Ja, és ahol kirakott bennünket oda meg nem írták ki a "BKV" megállóba, hogy az mi, meg egyáltalán hol vagyunk, meg merre van az előre. Ez mindegy is volt igazából, nagyon örültünk annak, hogy három (nekem négy) fuvarral ott voltunk Zágrábban már háromra. Bontottunk egy képzeletbeli pezsgőt és elindultunk szállást keresni.

 Tudom, hogy ez nem tartozik szorosan a hitchhez (májerkodom :D), de engedjétek meg, hogy ezekről is ejtsek pár szót, mert frenetikusan sikerült minden. 

Maresszal kiválasztottunk egy szimpatikus buszt és elblicceltünk valahova, ahol jött valami villamos, amivel megint elmentünk valahová, amikor megláttunk egy templomot, ami nagy volt. Zágrábban az volt e tervünk, hogy a ferenceseknél alszunk, de nem tudtuk, hogy ők hol élnek, ezért -mivel a templom nagy volt és egyszerű, sőt egy jászol volt a homlokzatán- meg szerettük volna kérdezni a csörcsben, hol laknak a ferencesek. A plébániai irodába becsöngettünk jött egy nő és iszonyat kedves volt. Mondta, h hív egy angolul tudót, egy fiút. Magyaráztuk neki, hogy a ferenceseket (franciscan) keressük, szállás ügyben. Erre nem értették: "A franciául beszélőket keresitek???" -.- :D Na mindegy elmagyaráztuk nekik még egyszer akkor már megértették, és mondták, h intézkednek. Közben az irodába bejött egy anyuka a kicsi lányával és fennhangon dumáltak horvátul, az érződött, hogy rólunk. Az angol tolmácsunk időközben átváltott bepötyögős google translate-re és végül ennyit írt nekünk: "A hölgy segíteni (anya) fog nekünk. Megyek boldog." Na ez a megyek boldog azóta fogalom lett. És valóban!!!!!!!! Az édesanya elmondta angolul, hogy nekik van egy szabad pecójuk menjünk oda! Megmutatta, baromi király volt. Ott voltunk olyan ötre kb. Nézzétek, hogy gondoskodik az Úr!!! Meg ez a bizalom, ami a horvátokban van eszméletlen! Állati jófejek!! (Rudi: "tánc* " XD) Este elmentünk a város legjobb bosnyák éttermébe, ahol bedobtunk egy csevapit, ájj de jó volt!! Este megnéztük Zágrábot, volt egy dezsávűm, amikor Milánóba mentünk ott is minden várost este néztünk. :))
Képzeljétek látunk egy mecsetet, sőt este még a müezzin is kornyikált!

a mecset és a minaret

zágrábi katedrális homlokzata

Másnap jött a nőnk és mondtuk, hogy megyünk Krk-be. Mondta, hogy elvisz minket a felhajtóig, mondtuk, hogy el vagyunk ájulva és tényleg elvitt! Egy csodás utunk volt ismét. Egy 10 perc után felvett minket egy jobbkormányos pasas ilyen telepjárós a csomagokat a dzsip külső rakterébe kellett tenni, állandóan azt stíröltem mikor hagyunk el valamit. És képzeljétek!! Majdnem Krk szigetéig ment. Előtte 5 km-rel tett le. Nem volt egyszerű az út, mert egy részét lezárták az autópályának ezért egy hegyet át kellett ugarunk, de jó volt, láttunk egy csomó apró falut, közben ugye a nípzene... :))

Szóval letett minket a krki híd előtt 5 km-rel (vagy tízzel, mindegy)
és ez volt olyan délben (és szerdai napon). Ott az út mellett nekiálltunk kajolni (kép). Ezek után olyan egy fele ismét stopp. Egy valami nő elvitt minket a híd lábához, ahol volt egy benzinkút, horvátosul benzinszka púmpa. :D
Ott is elég hamar felvett minket egy fiatal pár, akik szerintem tök elmebetegnek gondoltak minket, hogy csak így megyünk, mindegy nem ez volt az első és nem is az utolsó. Átmentünk a krk-i hídon és elvitt minket Krk-be is, ők továbbmentek, fél óra volt az út kb.

A Most Krk, bejutás Otok Krk-re :))

Krk!!

Na gyorsan mesélek mi volt szerdán délután és csütörtökön. Amikor megérkeztünk Krk-be, el sem hittük, hogy ilyen jó utunk volt, beszarábia volt az egész! Megtettünk 522 km-t, alig néhány fuvarral!! Elindultunk valamerre hátha megtaláljuk az autokempinget, de nem így volt úgyhogy punnyadtunk egy sort a krk-i vár tövében és utána TENGERREEEE MAAGGYYAR! Valami dzsindzsában otthagytuk a cuccunkat és mentünk fürödni, napozni, majd este keresünk szállást! Ez is volt, wifin megnéztük hol a hely, meg is találtuk pont úgy, ahogy a határon a pasas elmondta. És belógtunk!! A mai napig nem tudom hol van a hivatalos bejárat! :D  Tök szuper fürdőblokk van, tiszta meg minden. Egy ponton letettük a cuccot, értékeket kivettük és húztunk kajálni, makréna halat  ettünk, mint kiderült az olasz szótárból. Este még sör, fagyi és alvás a szabad ég alatt. (Ja itt mondom, hogy egy tizest vittünk magunkkal. Minden nap jutott belőle fagyira (7 kuna = 280 Ft per gömb) sörre (7 kuna körül) és egy ilyen pöpi vacsira (20 kuna a csevapi Zágrábban, 30 a makréla 35 a tonhal) üdítőt nem érdemes venni, mert bazi drága az étteremben (15 kuna) maradtunk a víznél (5-8 kuna). Csütörtökön felébredve épp lelocsoltak minket majdnem vízzel a szomszédos teniszpályáról és láttunk, hogy belefeküdtünk egy ringlófába. Furcsa is volt mi ez a cefre szag, mindegy. Krk-en bazi nagy volt a kánikula úgyhogy hamar elindultunk várost nézni. Megnéztük azt a kemény kilenc nevezetességet, ami volt. Voltunk szentségimádáson is, ami nagyon jó volt. Délután strand, hogy legyen turist colorunk. További képeket nézhettek meg, ha ide kattintotok. Ajánlom a variációk egy témára c. képet. :D :D

Pénteken elindultunk vissza stoppal Zágrábba olyan tíz fele (itt megemlítem, hogy a jófej horvát család mondta, hogy visszafele is szívesen lát minket, mi meg pofátlankodva elfogadtuk). Kicsit időigényes volt megtalálni a fiumei utat, de aztán csak sikerült. Ha jól emlékszem eljutottunk két fuvarral a krk-i hídig, ahol ebédeltünk és vártunk egy jó csomót, mert akkora volt a hőség. Utána kiálltunk stoppolni és viszonylag gyorsan felvett minket egy kamion. Nagyon örültünk egészen addig, amíg rá nem jöttünk, hogy ez a böszme kamion (horvát kamionos gyerek, németül csevegtem vele - nem sokat) azon a hegyi szerpentinen fog kimenni az autópályára.... hát nem sokat aludtunk a pályáig... Na és olyan négy fele kidobott minket Zágráb előtt a fizető kapuknál. Na mondom basszus, nem erről volt szó!!! Gondoltuk nincs baj, hamar találunk valakit, de képzeljétek nem volt senki!! Illetve volt egy halom nép, de nem vettek fel... Ott álltunk másfél órát, mire valaki bevitt minket végre-valahára. Hát lett addigra turist color rendesen... :) Este elfoglaltuk a szállást és utána jött egy csevapi majd városnézés, fagyi és sör. Megkerestük akkor a ferenceseket is. Nem tudom mit nem értettek a plébánián egy böszme nagy komplexumuk van a város szívében, na mindegy. Megnéztük mikor van szentmise, szombat reggel. 

Szombaton az utolsó napunkon a reggelt egy szentmisével kezdtük. Voltunk Krk-ben is ott Maresz kitalálta mi az evangélium, itt nem jött össze... :)) Ez a horvát nyelv?! 

fű mögött

Mise után vissza a szállásra, jött a nő és kivitt minket az autópályára ismét és ment boldog. Varasdig akartunk menni, azzal a táblával is stoppoltunk. Viszonylag hamar felvett minket egy hapsi, aki vitt egy fizetőkapuig majd lerakott ott minket. Előző napi tapasztalat alapján, már eléggé szórtam a kereszteket, hogy jajj csak ezt éljük túl. De nem így lett, jó hamar felvett egy horvát fuvaros, aki elvitt minket az utolsó horvát benzinkútig. Olyan 11 fele értünk oda és 3/4 12 kajoltunk. És ekkor jött a gáz. Túl idilli lett volna, ha mindig gyorsan fölvesznek ezért itt bepótoltunk minden várakozást a tűző napon! Egészen 14.30-ig álltunk ott... És majdnem szívinfarktust kaptam itt. Ugyanis az volt, hogy én visszamentem vízért  a kútra (benzin) és mire jövök vissza se Maresz se cucc. Na mondom basszus, Mareszt a cuccal elrabolták, jobb esetben ott van félholtra verve a nádasban. Odakiáltottam, semmi válasz, na épp már fordultam vissza a kútra segítséget kérni, hívni a rendőrséget, már majdnem bőgtem, amikor egyszer csak jött velem szembe egy gádzsó és mellette Maresz. Kaptak a fejükre...

Sajnos a hapsi csak 10 km-rel arrébb vitt, nem volt túl jó. Kb. három volt mire újra útnak "indultunk" vagyis nekiálltunk stoppolni. Mivel elég kihalt volt az az autópálya rész és meg tudtak volna állni a kocsik ezért őket is intettük. De persze semmi. Egy órát várakoztunk míg végül a felhajtón jött egy kocsi és képzeljétek!!!! PESTRE MENT!!! El sem hittem, fú, király volt! Négykor indultunk onnan piripócsról és 17.45-kor már Érden voltunk! Ott én kipattantam. Ezzel a hapival nem sokat dumáltunk, mondtuk neki, hogy épp ki vagyunk purcanva... el is meséltük miért :)

Érden fogtam egy stoppot, egy pizzafutárt, aki kirakott engemet otthonhoz közel 18.30-kor. 

Na hát ennyi Kedveseim!

Lényegében azért egy nagyon jó út volt, csak ezt a végső hajrát kellett volna elhagyni (erre utal a cím is) és tényleg nagyon szuper lett volna, hát de mindegy, ez is kell, hogy el NE bízzuk magunkat!

Játék

Cső!
Na képzeljétek máma stoppoltam Érdről Pestre és fölvett egy ipse.
Dumálgatunk és mesélni kezd a szakmájáról, hogy villanyszerelő, burkoló, meg égről csillagokat lehozó, de azt csak mellékállásban....
Mesélte, hogy sokat utazik külföldre a versenyei miatt. Na itt már elképzeltem, hogy fú basszus micsoda nagy sportoló ülhet mellettem, már éppen gondoltam, hogy birkózó vagy karatés vagy akármi harcművészet, erre amikor rákérdeztem, azt válaszolta: "Hát én a flippert tolom. Flippergépeken versenyzek. Most volt Salzburgban az ebé. Jövőre Budapest rendezi." XD XD

Hát magamban felröhögtem. Végülis még sosem utaztam egy flipper versenyzővel, bár jóllehet és noha én a kocsmázást simán kocsmázásnak hívom! :D

Vásárhely megint

Szeretteim, Drágáim, Népem!

Pénteken lementem Hódmezővásárhelyre és szombaton meg visszajöttem Érdre. Természetesen stoppal. Átlagosnak korántsem mondható út volt, de ez nem amiatt volt, hogy sokat kellett volna várnom bárhol is, hanem inkább a körülmények és az emberek miatt.

Kiemelek ebből néhányat:

• Már Érden is stoppoltam Pest fele és felvett egy akváriumbeszerelő. Na ezen felröhögtem. Elmondta és videóval tanúsította is, hogy a győri audigyár vezérakárkijének van egy cseszett nagy akváriuma kis vittyilójában, amiben konkrétan cápákat tart!!! Fakk, hogy mikre nincs pénzük az embereknek??
• Lajosmizsén (odafele) felvett egy román furgonos, aki szépen beszélt olaszul is. Kérdeztem, hogy bemegy-e Szegedre. Mondta, hogy "sí! sí!" Állandóan bókolgatott meg minden, igazából nagyon örültem, amikor Kecskeméten lehajtott az autópályáról, mielőtt még komolyra fordult volna a dolga velem kapcsolatban... De a lökött akkor minek mondja, hogy bemegy Szegedre??!
• Utána felvett egy magyar kamionos, és egy állati jót beszélgettünk. Nagyon tetszett, hogy átlagember, nem a diplomás tudása szól belőle, hanem az egyszerűsége. Azt hitte ő a kis kamionjával nagy utazó, aztán elkezdtem mesélni neki én is... :D Ekkor visszaszívta korábbi állítását :)
• Szegedről Vásárhelyig vitt egy fickó, a következő párbeszéd zajlott le:
• én: "És mivel foglalkozik?"
• sofőr: "Smasszer vagyok, illetve diszkókban kidobófiú."
• én magamban: "Tejóég!"
• én hangosan: "és milyen a meló?"
• sofőr: "időnként eléggé ingerszegény, mindig kivezetni a piától hányó fiatalokat a diszkókból... nyűgös vagyok tőle"
• én: "hát ezt meg tudom érteni..."
• Ez nem annyira stoppos, de mindig annyira kell nevetnem ezen az "ö"-s beszéden ott Vásárhelyen, de még a kis kétéves is így beszél!! :)) "Mögbeszélted apáddal a holnapot?" Válasz: "Mög!" Nagyon tetszik! 
• Visszafele jövet Szegeden felvett egy keramikus. Iszonyat jól beszélgettünk! Egy nagyon laza csaj, Nyíregyházán adjunktus (ezt ki kell emelni, mert ugye jól hangzik) és Váráshelyen formálja a doktoriját és valami mázért ment Kecskemétre. Nagy stoppos ő is. Egy sztorit emelnék ki a sokból, amin akkorát nevettem! Mesélte, hogy b.nőjével asszem Párizsba stoppoltak. Itthon mondták nekik, hogy az X városban vannak magyar haverok. Megkapták a címet és oda is értek. Becsöngetés után ajtót nyitott nekik egy középkorú francia házaspár, akiknek elmondták, hogy a magyarok barátai és éjjel itt alszanak. A házaspár mondta h jó. Lecuccoltak, felették kb. a hűtőjüket, ittak a borukból, azt hitték, hogy a magyar haverok elmentek nyaralni és addig kiadták a lakásukat (közös nyelv nem nagyon volt). Másnap reggel viszont a franciák megkísérelték megtudni, hogy meddig óhajtanak még maradni a vendégeik, és azt is sikerült a keramikus és b.nője értésére adni, hogy baromira nem laknak már ott magyarok mivel ennek a két franciának adták el a házukat, szóval a két magyar csaj egy kicsit ráköltözött a két franciára :D :D :D
• Utána felvett egy hapsi, Kolossy térre ment. Vele is nagyon jót dumáltam. Eléggé fapofával szórta a poénjait. A végén befordultunk a Batyira, ahol kitett én nagyon illedelmesen megköszöntem a fuvart ő meg csak ennyit mondott: "Hatezer lesz. Lehet forintban, természetben, ingó és ingatlanban vagy akár aranyfogban is adni." Hehe.. Lüke. :D

No hát ennyi, legközelebb elvileg Horvátország lészen, oszt majd meglátjuk. pőő

Pataki Attila meg a fűnyíró

Hahó!

Na csak két rövid szösszenet tegnapról meg máról:

• Tegnapi nap volt szerencsém együtt utazni Pataki Attila fiának a "dadusával". Annyira vágytam erre, mint egy falat kenyérre vagy mint egy korty vízre... Sőt még a naptárba is mindezeket piros betűkkel fogom bevésni és megemlékezek róla minden évben. :D

• A másik: máma Budakesziről stoppolok haza Érdre. Egy szakaszon sétálnom kellett és basszus mit látok???!!! Na mit látok egy marha gazdag család kertjében???!! EGY ROBOT FŰNYÍRÓT!!! váááááááá!!! Lehet ez csak nekem újdonság, de akik még szintén le vannak maradva a korral, azok megnézhetik az alábbi videót... Lustaság fél egészség :D (Közben megnéztem az árát, 800 ropi)

Kárámból

Kedveseim!
Mindent ezzel kezdenék: Kedves Anya és Bálint! Inkább ugorjátok át ezt a bejegyzést! :D

A többieknek pedig így folytatnám: képzeljétek ma balesetünk volt! Fél három után stoppolok Pázmáneumon, hamar fel is vettek. A hapsi, a sofőr épp nagyon rossz passzban volt, mert bíróságon járt Tatán és hát nem sikerült úgy intézni az ügyét, ahogy az jó lett volna.
Aztán beértünk Vörösvárra és megálltunk a vasúti átkelő előtt, mire egyszer csak egy hatalmas csapódás! Minden cucc a kocsiban szétszóródott,  mi előre estünk aztán visszacsapódtunk. Nagyon megfájdult a tarkóm, de más bajom szerencsére nem lett. Talán egy enyhe agyrázkódás, amit kialudtam (holnap 2 db vizsga... :D)! Szóval nem kell aggódni senkinek. Utána némi huzavona után fogtam egy másik stoppot, egy párkányi nénit, akivel nagyon jót beszélgettem a pajzsmirigyproblémákról...

Hát na, azért durva volt. Ha nagyobb sebességgel jön belénk ez a gyökér ipse, akkor mi szendvicsként trancsírozódunk bele az előző kocsiba, de így az megúszta karcolásokkal.... Isten véd!

Vigyázzatok magatokra!

Jacuzzi

Vasárnap este 9-kor nekiállok stoppolni Érden Pest fele.
Felvesz egy nagyon normális lány és egy hapsi. Mondják, hogy segítsek a navigálásban. Mondom jó. Kérdezem, hogy akkor nem érdiek ezek szerint? A srác mondja, hogy aznap költözött ki Érdre a haverjaival, öten vannak, bérlik a pecót.
Kérdezem, hogy Érd melyik részére. Mondja, hogy Érdligetre, de még az utcát sem nagyon vágja, de a ház az nagyon szuper, van benne szauna, medencék, meg jacuzzi és most jön a kulcsmondat: "Itt a névjegyem, ha van kedved hívj fel és gyere át jacuzzizni!" :D :D :D

Hát, majd meglátjuk... :)