2012. december 26., szerda

karácsonyra és esztendő fordulójára



„Előszer azért kell örülni, mert Isten emberré lett, hogy ember lenne Ísten. Másodszor azért, hogy az Úr lött szolga, hogy a szolga lenne úrrá, és mennyországnak királya.  Harmadszor azért, mert Isten mennyországból leszállott, hogy ember földről mennyekbe fölmenne. Negyedszer azért, hogy Istennek lőtt embernek fia, hogy ember lenne Istennek fia. Ötödszer azért, mert haláltalan Isten lett halálossá, hogy az halálos ember lenne haláltalanná. Hatodszer azért, mert az gazdag Isten lőtt szegénnyé, hogy szegény ember lenne gazdaggá.”


(Cornides-kódex karácsonyi prédikációja szerint)

Csatlakozva e örömhöz, kívánok áldott karácsonyt és szerencsés új esztendőt minden Olvasónak és Utazónak!
 

2012. december 14., péntek

Il mondo proprio piccolo

Kedveseim!
Szerdai élményem, nagyon durva :)
(Zh-k, referátumok miatt csak most sikerült megírnom...)

Csabáról mentem vissza fővárosunkba, amikor is hát stoppoltam. Viszonylag hamar megállt egy autó, beszállok a kocsiba és a sofőr jelezte, hogy halkan mert telefonál. Hallom, hogy jó kis ákcentussal beszél és végül úgy köszönt el, hogy "Ciao!". Letette a telefont, én rögtön kérdeztem tőle, hogy olasz? (Mármint ezt olaszul kérdeztem.) Mondta, hogy igen olasz, és bemutatkozott magyarul. Én meg bemutatkoztam olaszul. Na ezen már kicsit lehidalt a sofőr. Elkezdtünk beszélgetni, kérdezte merre jártam Olaszországban, én meg mondtam, hogy sokat voltam Soverében (Nyolc Boldogság Közösség exlakhelye, Bergamo mellett). Na erre aztán teljesen kész volt, mert kiderült, hogy ő meg kb. emellett a falu mellett lakik, ha nem MO-n!!! Nagyon duuurrrrvvaaa!! És volt is abban a kolostorban, ahol én is laktam!
Aszondja a sofőr, hát ez troppo forte! :D


in italiano:
Carrissimi,
vorrei raccontarvi un episodio del viaggio di mercoledí!
Sono andata da Piliscsaba (luogo dell'universitá) a Budapest (capitale). Velocemente é fermata una macchina e quando volevo salirlá l'autista mi ha indicato con un gesto di rimanere in silenzio, perché lui telefonava.
Sentivo dal suo accento ungherese che viene dall'estero :-) Ha congedato alla fine del telefono cosí: "Ciao! Ciao!" Io pensavo che lui é un italiano e per questo subito l'ho chiesto. Mi ha rispoto che sí, l'italiano e si é presentato in ungherese, dopo anch'io, ma io in italiano. Lui si rimaneva sorpresi! :-) Dopo mi ha chiesto che dove ho studiato in italiano, io ho risposto che nel liceo, e a Sovere (accanto a Bergamo). L'autista gridava: "Non é vero, non é vero! Io abito accanto a Sovere, quando non vivo in Ungheria!"
Wao!! Il mondo proprio piccolo! :-))



2012. december 3., hétfő

WAÓ!

Kedveseim,
képzeljétek máma mi történt!!

Perbálon stoppoltam ma reggel (Budakesziről indultam, Piliscsabára mentem egyetemre). Egy autó lelassít és tétovázik végülis megáll. Ablak leteker, kérdeztem hova-meddig megy. Válasz: "Én Tinnyére megyek, de maga nem a Stoppos Kata a tévéből?" Hát felröhögtem! Mekkora jó már :D Mondta, hogy nagyon tetszett neki a műsor, és rögtön megismert az út szélén, csak tökre ledöbbent, hogy találkozhat velem.

Szép napot Néktek, és minden bányászt, kohászt, tüzért, tűzszerészt, ágyú- és harangöntőt óvja a mai nap szentje, Szent Borbála!


Nyolcadik Bé

Mes chers Amis,

az a helyzet, hogy hétvégén Homokkomáromban jártam, tudjátok az Óperencián túl.

Itt különösen megemlékezem az ottani közösségről, a Nyolc Boldogság Közösségről, akik elindítottak a "Stoppos Katává" válás rögös útján. :D (Tudom, hogy szerettétek volna, hogy ezt itt is nyomatékosítsam :D)

Szóval pénteken indultam el Érdről. 13,15-re értem ki a stoppos helyre (ld. fenti fül, hogy hol). 30 perc várakozás után felvett egy német rendszámú kocsi. Amikor megállt, eléggé megijedtem, de hősként szedtem össze az összes némettudásomat, mire kiderült, hogy magyar. Érdi volt a csávó Siófokig ment, majd utána Sümegre. Na mondom tökjó! Nagyon jó fej volt a pasas, még Barsi Balázsról is beszélgettünk.

Kirakott Siófok körül, ahol egy gyors szünet után ismét nekiálltam stoppolni, mert féltem, hogy rámsötétedik. Kb. az első kocsi már fel is vett: apja és fia ültek benne és a balatonkeresztúri pihenőig vittek. Nagyon vicces volt, mert autógumikkal foglalkoztak. Na mondom ez engem nem érdekel, behunytam a szemem és pihenni szándékoztam. Ment is, mire egyszer csak tök hirtelen hátrafordultak és a képembe kiáltottak: "Jól van?" Frászt kapva felkiáltottam, hogy "igen!". Kávéra nem volt szükségem utána... :-)

Elvittek a keresztúri pihenőbe, ahol nagyon érdekes dolog történt. Nyáron, amikor a THN-re mentem szintén Homokkomáromba, akkor ugyanebben a pihenőben kapott el egy nagy zuhé. A benzinkutas srác beinvitált a benzinkútra és felajánlotta, hogy szerez nekem kocsit. És tényleg szerzett! Most, amikor becammogtam a benzinkútra ugyanaz a srác volt ott, és képzeljétek! megismert!!! Köszöntött és tök udvariasan leültetett a benzinkúton, mondta, hogy igyak egy kávét, egyek, igyak, olvassak ő addig szerez nekem kocsit. Egy 30 perc után tört magyarsággal rongyol be egy ipse, hogy akkor elvisz. Sajnáltam, mert éppen egy tök érdekes cikknél tartottam a Rubiconban, meg cseverésztem a benzinkutas hölgyekkel is. A hölgyek nagyon örültek, hogy ilyen simán ment a dolog.

A fuvaros szlovén-magyar volt, rohant haza, mondta, hogy nem tud bevinni Kanizsára. De aztán, amikor odaértünk és kiderült, hogy nem vagyok gengszter mégis megszánt és elvitt Kanizsán abba a buszmegállóba, ahol fel tudtam szállni a HK-s buszra. Ide 16,35-re értem, a busz '42-re volt kiírva. Na mondom ez szuper. Itt volt egy kis szépséghiba, hogy a busz késett én meg már totál be voltam gazolva, hogy mi lesz. De végülis 50-re odaért és olyan 17,20-ra elfoglaltam hadiszállásomat HK-ban, a 8Béseknél az Óperencián túl.



(Visszafele nagyon furcsa dolog történt: kocsival elhoztak...)










2012. november 29., csütörtök

Jég

Gyerekek, megtört a jég!!

Van egy hely Diósdon (Diósd, Törökbálinti elágazás, akit érdekel), ahol eddig még soha az életben nem vettek fel és máma IGEN! Szuperjó!

A kocsiba szállnék be, a sofőr megelőzött a "hovamegy(ek)?" kérdéssel. Mondtam, hogy csak itt csurognék lefele (mármint az úton). Válasz: "Paksig jó lesz?" Én: ":D Addig azért nem mennék, de köszönöm!"

Jóság van.

2012. november 28., szerda

Említésre méltó

Csövi!

Na tegnap sok érdekes emberrel utaztam,  ezért elmesélem.

Budakeszi Piliscsaba távval kezdtem reggel éhgyomorra és húzóra. Kiállok Budakeszin a szokott helyen, de később mint szoktam, mert mint állat beszunyáltam. Első emberke, aki felvett '56-ban 5. osztályos volt. Ez tudom annyira nem lényeges, de gondoltam leírom. Elkezdtünk nyelvekről beszélni és különösen a szótanulási módszerekről. Kiderült mindketten ugyanúgy tanulunk szavakat. Tökjó! És elmesélte, hogy ő ezzel a szótanulási módszerrel tanulta meg a postán az összes kis falu elhelyezkedését, amíg még ott dolgozott és nem volt irányítószám.

Telkiben kitett az úr és felvett egy smart-os csaj! Utaztam már smart-ban csak nem ebben a legkisebben! Nagyon PRO! A csaj mesélt egy vicceset: férje felvett először életében egy stoppost Ausztriában, aki MO. felé tartott. Kiderült, hogy a férj pont oda ment, ahova a stoppos. A stoppos majdnem besírt a boldogságtól. Hajnalban értek haza, de nem engedte el a stoppos a sofőr-férjet, (mert képzeljétek vmi gitárművész volt) amíg nem énekelt neki egyet. :-)

A smart-os asszonyság Perbálig vitt. Itt felvett egy fiatal pali, akinek örökösödési problémái voltak egy ingatlan miatt. Na mondom ehhez is hozzá tudok szólni ezt azt...

Nagyon rendes volt a fentebbi csóka, mert elvitt az egyetemig.

Délután stoppoltam vissza Csabától Budapestre. Először felvett egy hátrafelé fordított baseballsapkás 60 éves csóka, aki azt dorombolta el nekem, amikor beszálltam (helyzetpoén, nehéz visszaadni, de rohadt nagyot nevettem): "Én a Téglagyári megállóhoz megyek, mint Mirr Murr kalandjaiban!" Én: "Magának is jónapot!"

Elvitt a téglagyárimegállóba, onnan megint stoppoltam és felvett egy srác kezében sörrel, mondván másnap ellen ez a legjobb. Nem mondtam azt neki, hogy akkor mi a frászért vezetsz, de végülis nem volt semmi. Ronaldinho-ról mesélt nekem, mint szakértőnek...XD
Ő már bevitt Pestig, ahonnan továbbközlekedtem.

Na, hát ilyenek vannak.

2012. november 22., csütörtök

Szinkron

Kedveseim!

Hát mekkora poén volt ma!

Már egyszer utaztam egy fiatalemberrel Budakesziről Pest felé, és az volt már az első úton is az érzésem, hogy mintha mi már valahol találkoztunk volna, vagy legalábbis a hangjával... Na mindegy, hagytam az egészet, dumáltunk, vagyis inkább én meséltem magamról...

Múltkor is ő az Árpád hídra ment, előzőleg nem mentem el vele addig, de ma igen. Máma szóba jött az olasz nyelv, erre így szól: "Hát tudja kérem, én filmeket szinkronizálok és amikor olasz színészt kell szinkronizálnom..." Próbáltam nem nagyon lehidalni, úgy bólogattam mintha azt mondaná, hogy "hentes vagyok és épp most jött a csibefarmról".
Tovább göngyölve a beszélgetést kiderült, hogy a József Attila Színházban is játszik és Pécsett is. Hú mondom! Elmesélte hogyan telik egy napja meg ilyenek, nagyon nagyon alázatos volt és szerény.

Már tökre furdalt a kiváncsiság, hogy ki is ő, amikor kiszálltam a kocsiból a József Attila Színháznál lecsekkoltam őt az arcképcsarnokban és kiderült, hogy nem más, mint SCHNELL ÁDÁM. :) :)

Na, erre varrjatok bokrétát!



2012. november 18., vasárnap

Pénteki ebéd

HaliHŐ!

Hát ugyebár szeretem a meredek dolgokat.
A múlthéten arra gondoltam, hogy mivel pénteken hál Isten elmarad az órám, leruccanok ebédelni egyet Hódmezővásárhelyre! (Nem, a közelben nem találtam kosztot és kvártéjt, mert a pesti helyen bár koszt van gondos kezek és ölelő karok már nem annyira...)

De hogy milyen bitangpusztolatosanfostos utam volt!

Úgy volt, hogy elindultam Budakesziről 9-kor. 14-re vártak engÖmet Vásárhelyen, gondoltam nagypofájúlag, hogy úgy is leérek... hát de nem!

10-re kiértem a Nagykőrösi útra (ld. fent, hogyan mentem oda) egy rövid idő alatt (15 pörc) felvett egy fuvaros olyan nagy fehér kocsival. Mondta, hogy Kecskemétre megy. Mondtam, hogy jó. Kérdeztem, hogy kecskeméti nagy pihenőben ki tud-e tenni. Mondta, hogy igen igen! Áh, a frászkarikát! Egy semmilyen pihenőben tett ki (Kecskemét előtt egy kicsivel)! Mert valami műholdas követő volt beépítve a kocsijába és nézi a "nagy mester" merre megy. Óh mondom... Ja és ide is több mint egy óráig mentünk, mert hát 80-as korlátozás van...

Na kipattanok a senki földjén, bent állt 10 román, bolgár, bosnyák stb. "jókülsejű" kamionos. Na mondom én itt aztán nem stoppolok! 20 percet vártam, míg egy ugyanolyan nagy fehér magyar (!) rendszámú kocsi be nem gyütt a megállóba. Nyeltem egy nagyot a retikülömmel (ugye csak hátizsákkal stoppolunk, de én ezt most megszegtem...) és odabattyogtam a sofőrhöz, aki konkrétan egy féldisznót burkolt épp. Elmondtam neki bánatomat és képzeljétek: pont Szegedre ment! JIHHÁ! Mentünk tova megint 80-al, "mer(t)korlátozásvan" másfél óráig zötyögtünk. Majdnem felvisított, amikor elmondtam neki, hogy ebédelni megyek. XD

Sajnos ezzel a sofőrrel az volt a bibi, hogy Szegeden a vásárhelyi megállónál előbb jött le a pályáról, ezért nekem kellett fognom egy kocsit arra a pár kilométerre. Na ez egy röpke órámba telt, mert nem akadt senki sem. Közben útbaigazítottam egy román házaspárt. Aztán jött egy ipse, aki annyira lehalt a Szeged táblámon, hogy én tkp. Szegeden miért ezzel stoppolok, hogy megállt. Elvitt vásárhelyi útra.

Itt nagyon hamar jött egy nő, aki házhoz vitt, ahol már várt is a gőzölgő leves. :-)

Cső!

2012. november 11., vasárnap

A tisztelet

Halihó!

Jajj, hát el vagyok olvadva!
Máma este jöttem vissza Érdről Budakeszire. Lementem az érdi buszmegállóba, gondoltam elcsípem a buszt... aha, persze, hogy az orrom előtt ment el. Hát nem estem nagyon kétségbe, bár noha egyébiránt már besötétedett.

Kitettem a kezem és az első kocsi megállt. Egy srác volt, csepeli. Kicsit kavarás volt, mert arra gondoltam, hogy tegyen ki egy ponton, ahol Csepel felé kanyarodott volna, de aztán végülis bevitt a Borárosra. Jajj és hát, hogy milyen egy kedves ember volt! Hogy milyen tisztelettel beszélt, pedig két évvel fiatalabb volt nálam. Hát teljesen kész vagyok, balzsam volt a nőiességemnek (bár leginkább a tisztelettel lehet levenni a lábamról, de ez különösen is megérintett). Meg, hogy milyen szépen beszélt! Egy csúnya szó nem hangzott el és minden szavának helye volt a mondatban (Pázmányosok, mint ahogyan Farkas tanár úr beszél...). Na a lényeg a lényeg, befejeztem a csöpögést!
Éljenek ezek az Emberkék! :-)

2012. november 10., szombat

Ajándékok

Csumesz!

Minden reggel, amikor felkelek hálát szoktam adni már előre az Úristennek azokért az ajándékokért, amivel aznap meg fog lepni, el fog halmozni és kérem is őt, segítsen meglátni ezeket az ajándékokat.

Tegnap annyira jó volt minden, hogy csak a sülthalak nem vették észre, de még ők is tágra nyílt szemmel nézelődtek a halpultokon...

Reggel szokásosan Budakesziről indultam neki az egyetemi napomnak. Megállt az első autó, de sajna csak a pátyi elágig tudott vinni. Jó fej volt a pasas, kb. 100* kért bocsánatot, hogy nem tud tovább vinni. Utána szinte azonnal felvett egy másik úr, aki kísértetiesen hasonlított Lukács János jezsuita exfőnökhöz a maga kinézetében és fanyar humorában. Mondta, hogy Telkibe megy. Mondom jó. Azt mondta, hogy a telki iskoláig tud vinni, mondom jó. Elkezdtünk beszélgetni, megkérdezte hova megyek és mit tanulok, mire én szépen válaszoltam. Megkérdezte milyen órára megyek. Mondtam, hogy Mítoszok az Ószövetségben órára (nem röhögni kedves műszakisok!). És úgy elkezdtünk erről beszélgetni, hogy ihaj! Már éppen a zoroasztrianizmus dualizmus rendszeréről beszélgettünk, amikor túlment az iskolán. Én jeleztem neki, hogy elhagytuk. Erre:"Ha gondolja kitehetem itt, de szívesen átviszem Perlbálra!" WOW! Átvitt Perbálra odáig is logikáztunk és beszélgettünk, jó nehéz kérdései voltak... Nem kellett reggeli caffé. Perbálon felvett egy apuka, aki Tökről jött és bár Tinnyén lakott mégis elvitt az egyetemig! Mekkora jófej már!

Délután is jó utam volt Pest felé, bár sokat kellett várnom, de utána kb. odavitt a fuvaros, ahova mentem.

Ajándékok voltak mind ezek az emberkék!

Kuszkusz!

2012. október 30., kedd

Tanulságos...

Csocsi!

Szeretnék egy nagyon tanulságos kis dolgot megosztani veletek.
Tegnap este stoppoltam be Érdről Budapestre, mert a szünetben itthon vagyok. Viszonylag simán ment minden, felvett egy papi és vitt Budafokig (nehogy azt higgyétek, hogy érdi volt, az érdiek bunkócskák bátran mondhatom). A 7-es úton Budafok felé le kell kanyarodni, a kanyarban engem kitett, mert nekem Budafok alapvetően nem volt jó.
Itt van egy buszmegálló, ahol tovább folytattam a stoppolást. Megállt az első kocsi és a belvárosba ment, ami nekem nagyon jó volt. Na de, ez a második sofőr egész végig azon ájuldozott, hogy végre sikerült felvennie egy stoppost, mert eddig (és most jön a megjegyzendő rész) "vagy tűrhetetlenül nézett ki a figura - lány/fiú egyaránt- vagy nagyon veszélyes helyen állt ki az illető stoppolni".

Nota bene! Aki stoppol és csövesnek nézik vagy útszéli lánykának, illetve lehetetlen helyen áll ki, az ne sírjon, hogy több órája ott áll és nem veszik fel!!

Szép hetet!

2012. október 19., péntek

Kata stoppolt a rádióban

A teljes változatot meghallgathatod itt! Szerintem nagyon szép lett! :-)

2012. október 17., szerda

öntözőberendezések

Salve!

Máma csak visszafele jöttem Pázmányról (odafele busszal mentem, kimentem az elmaradt órámra,  -.-   majd jöttem vissza...) és felvett egy 50 fele közelítő felvidéki ipse (ezt a szót Zita húgomnak küldöm, aki ma latin érettségizett).
Hát te jó ég! Leginkább ehhöz a Bödőcs féle megrendelőhöz tudnám hasonlítani, amit itt találtok meg a 4.10 perctől.

Az elején csak mondta mondta standepityerenoktacu nagy tisztelettel nekem a magáét történelemről, nagymamákról, professzorokról, én már rég elvesztettem a fonalat a mondandója témáját illetően, attól féltem, hogy visszakérdez, így inkább én kérdeztem meg tőle, hogy mi a helyzet a magyar állampolgársággal most Szlovákiában. Válasz: "Hát nagy tisztelettel kérem szépen, amikor Rimaszombatban megvolt még a téesz és Csehszlovákiában élt a nagyanyám, akkor kérem szépen, volt ott egy nagy ház, ahol is egy 99 éves nénike...." Jó inkább hagyjuk...Miután ezen a széles gondolati körön végigment, még kifejtette (és ebben szerintem igaza van), hogy inkább nagy magyarkodók vannak, akik itten mártíromságot szenvednek ezért és ennek hangot is adnak, és a mondatot így fejezte be: "miközben belekakálnak a ventilátorba". Hát ezen a hasonlaton felröhögtem.

Másik: megkérdeztem mivel foglalkozik. Válasz: "Képzelje el, hogy amikor a lányom -tudja a kisebbik- kiment most Kanadába és amikor ott annál a cégnél voltak olyanok, akik munkaruhákat is árusítanak akkor én rendeltem abból párat." Hát mondom ez fájintos. Én: "De mivel foglalkozik?" Válasz: "Ja, hogy én? Én, öntözőberendezésekkel." Na mondom végre kimondtad. Annál is inkább nagyon jó volt ez, mert a rézsünkbe Érden legott szeretnénk egy nagy mennyiségű levendulatövet beletolni a földbe, melyhez szükséges kellő mennyiségű víz is, amit csak öntözőrendszerrel lehet megoldani, hogy a meredek rézsű földje indokolatlan módon le ne jöjjön onnan. Az alappontokat megtudtam az öntözőrendszerekről, de hamar ott volt az Árpád-híd és kiszálltam....

szóval ilyenek vannak...

Rádió-FÖLVÉTEL!

Pénteken reggel 9-kor, a 102.1 frekvencián (Budapest), a Magyar Katolikus Rádióban, az "Életre-való" műsorban 28 percen keresztül stoppolni fogok.
Elérhető: közvetlenül a rádióból, online közvetítésben (www.katolikusradio.hu) és természetesen az archívumból majd.
Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmetekkel.

2012. október 16., kedd

Stoppoljunk tanárnővel! :-)

Kedveseim!
Múlthét pénteken reggel egy pázmányos tanárnő vett fel engemet, látásból ismertem, mert járt még anno a Patronában (gimim) reklámozni a Pázmány pszichó szakot. Aztán a pázmányon is találkoztunk főleg akkor, amikor fel kellett vennem egy két pszichós tanegységet.
Na szóval ő vett fel még pénteken, teljesen csodálkoztam, hogy Budakeszin lakik, még sosem futottunk össze. Mesélte, hogy a kocsiját szervizbe kell adni így majd ő is stoppolni fog. Mondta, hogy máma fog kijönni. Ahogy kislattyogtam a stoppos helyre én figyeltem őt de nem láttam. Pikk-pakk felvettek Budakeszin, egy terepjárós pasas jött és láttam, hogy  ki van írva a kocsijára, hogy "Pilisi parkerdő"! Bevágtam magam a kocsiba mondtam, hogy Csabára megyek, mondta, hogy ő meg Visegrádra. Óh mondom, akkor találjuk ki mi legyen. Mondta, hogy Pilisjászfaluig fog vinni, mondom jó.
Na és akkor nagyban megyünk egyszer csak az imént említett tanárnő ácsorog az út szélén és próbálkozik. Nagyon vicces volt én ott kiabálok a kocsiban, hogy "a tanárnő, a tanárnő", de úgy ledöbbentem kicsit, hogy az már nem jött ki a számon, hogy "álljunk már meg" végülis a söfőr kapcsolt csak kicsit messze állt meg. Futott a tanárnő, ki tudja hol áll meg, ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg.... minket a kocsiban, elújságoltuk neki a jóhírt, hogy megyünk Jászfalura és örültünk. Dumáltunk egy csomót a sofőrrel, kiderült, hogy erdész, beszélgettünk a fákról meg ilyenek. Mondta, hogy a legszebb fák Zemplénben és a Bükkben vannak, szóval oda tessék mönni kirándulgatni.

Más: tegnap hívtak a rádióból, hogy szívesen várnak egy interjúra. WOW!

Aki dolgozik, annak jó munkát, aki tanul, az meg tanuljon. Lelküket csókolva.

2012. október 15., hétfő

Névjegykártyások

Csőcsá!

Múlthéten csütörtökön egy tökjó fej köpcös gyerekkel utaztam Csabától Pestig, akkorákat röhögtem vele. Viszont volt egy szomorúbb esett is: képzeljétek egy síbalesetben jobb térde kicsavarodott és tökre széjjelesett az egész, így most ott nincsen tartóizom, a mellette lévő izmokkal szórakázik és úgy közlekedik. Tök durva!

Aztán a múlthéten volt még az is, hogy felvett egy csóka szintén az egyetemen és azt ecsetelte, hogy ő azért költözött ki vidékre, hogy kimehessen a kertbe pisilni, így jelölve meg területét, hatalmát és birodalmát. Jesszusom!

Hétvégén Szegeden voltam. Pénteken du. indultam már Budakeszin stoppoltam felvett egy vállalkozó épp állásinterjúztatni ment. Fő profilja az idegen nyelvek utánzása volt. Az olasz, francia, angol, orosz ízelítő után a könnyeim folytak a röhögéstől. Megadta a névjegykártyáját. Kiérek a Nagykőrösi útra 5 perc várakozás után felvett egy ürge, Szegedre ment. Nagyon jó fej volt, olajvállalkozó, nagyutazó stb. emberke. Házhoz szállított Szegeden belül. Megadta a névjegykártyáját. (Este e kettő mellé kaptam egy harmadikat is egy interjú miatt :D).

Visszafele vasárnap jöttem. Kivittek a "Szeged-Észak" felhajtóra az első autó megállt (egy hadtörténész...) ezután vitt volna Dunakárhova, de ezt nem szerettem volna (ezer év mire onnan Pestre jutok + M0-son nem lehet slattyogni mert kicsit elütnek) így kiszálltam Lajosmizsén.
Ezt a parkolót szeressük, mert igen igen frekventált. 30 perc várakozás után (ebbe igaz volt, pisiszünet és egyéb más szünet is) megállt egy csóka, aki bement Pestre. A 200 doboz cigijét elpakolta az anyósülésről és elkezdtünk utazni. De hogy milyen rohadt flegma volt??!! Nem kommunikált semmit, kérdeztem, h szokott-e stoppost felvenni, erre csak annyit válaszolt, hogy: "ha szar az idő megkönyörülök rajtatok"! Mondom fájintos.
Pesten a Király utcába ment, nekem piros metró kellett. A nagy dugóban kiszálltam a Blahán. Végeredményben nem volt rossz út. :-)

Még egy: egy hete hétfőn megtartottam a mesélést a stoppos kalandokból a Ferences Klubban. Nagyban mesélek erről-arról egyszer csak egy srác jelentkezik és mondá: "Hát, szerintem, amikor ezen az úton voltál, akkor én vettelek fel" Aztarohadt! És komolyan!! Utána megbeszéltük... Mekkora durva már?? :D

Salvete! Ágyő! Buondí! 

2012. október 11., csütörtök

"...mert a Te bőkezűségedből kaptuk..."

Hahó Emberkék!

Tartozom két new sztorival, most van is időm ezeket elbeszélni Néktek.

Az egyik múlt pénteken volt:
Piliscsabáról mentem vissza Pestre és felvett hármunkat (hárman stoppoltunk az egyetem előtt) az egyik fő magyarországi romákat támogató szerv vezetője. Nagyon nagy élmény volt a vele utazás. Időnként azért úgy vagyunk mi emberek, hogy akadnak előítéleteink velük szemben. De ahogyan ez a pasas a saját népéről beszélt, az iszonyat jó volt. Olyan nagy szeretettel, de egy kicsit panaszkodva...

A másik pedig az idei októberi már már szokásosnak mondható Szeged-Makó-Hódmezővásárhely-Budapest utazásom leírása.

Könnyűnek mondható utam volt összességében.
16,35-re értem ki a stoppos helyre, azaz az M5 bevezető szakaszára (ide úgy kell jönni hogy Boráros tér, 54 v. 55-ös busz > Nagykőrösi utca ott egy picit egyenesen kell sétálni zebrán át, fal, és utána újra buszmegálló és ott). Csúcsforgalom volt, nehezen tudtam megállni, egy órát várakoztam ott azután leültem a padkára és ettem egy kicsit, de a kezemben ott volt a Szeged tábla, gondoltam hátha... és a leülés után már dudáltak is nekem! Odarohantam és egy fiatal gyerök vett fel és pont Szegedre ment, mert ott lakott a központban. Nagyon jót dumáltunk, mesélte, hogy ő is stoppolt sokat, de a legabszurdabb alvópoziciója az akkor volt, amikor az egyik haverja megadott egy címet Franciaországban (vagy Németo-ban?), hogy ott lesz szállásuk, erre volt is: a fürdőszobában! :D :D :D
Levitt szóval Szegedre, 19-re értem oda, vacsorkáztam utána felkerestem a szállásomat.
Szombati napomat nagyon jól töltöttem ismerősökkel és rég nem látott barátokkal majd estefelé vagyis inkább délután elindultam Makóra. Ennek is van már egy bejáratott útja, át kell menni a belvárosi hídon utána pedig követni kell a Makó irányt, míg nem egy sportcsarnok elé nem keveredünk. Itt nekiálltam stoppolni táblával, 10 perc múlva meg is álltak egy olyan hiper szuper kocsival, hogy ajha és wáó. Elvittek Makó központjába elsétáltam a második szállásomra és ottan nagyokat beszélgettem jó sokáig Veronika nővérrel.

Vasárnap reggel szentmise után indultam Vásárhelyre. Van közvetlen út Makó és Vásárhely közt, de az annyira nem frekventált, hogy kb. évente megy arra egy kocsi, így érdemesebb visszamenni Szögedre és onnan kimenni Vásárhelyre. Így is tettem, de ez a makói dolog azért rohadt vicces. Amikor kiállok a Szegedi útra a mamik és a papik kikönyökölnek az ablakba kb. és tapsolnak, ha felvesznek, mert annyira nem látni stoppost. Hamar megállt egy ótó, de sajna csak Kübekházáig vitt (pár km.) ott kirakott a semmi közepén az elágazóban. No, azért itt elgondolkodtam, hogyan jutok tovább, de egy 20 perc múlva jött egy zsigulis ősz hajú bácsi, akivel kb. 20-as tempóban becsurogtunk Szegedre, de legalább nem messze tett ki az Algyői úthoz képest. Itt az Algyői úton van egy bukkanó utána van egy buszmeg, ott kezdtem stoppolni és 5 perc múlva megállt egy hölgy, akivel mentünk Vásárhelyre. Fú mekkora jó volt ez az út. Mesélte, hogy békafóbiájától pszichológushoz járt, de kért imát is tőlem egy orvosi vizsgálat miatt, amitől fél, továbbá megálltunk egy savanyú kútnál kulacsot tölteni és sok sok ilyen apróság. Délután azzal voltam, akivel itt találkoztam Vásárhelyen... :-)
Na, itt volt egy vicces szitu: nagyban sétálni indultunk Vásárhelyen, amikor is fut felém egy lányka, miközben kurjontá: "Stoppos Kata! Stoppos Kata!" Ismerősöm néz, én is nézek, erre kiderült, hogy Tóth Hajni volt, aki hallott engömet még Homokkomáromban a nyáron. Tökjó volt, hogy találkoztunk! :-)

Estefelé elindultam visszafele. Vásárhelyen visszastoppoltam Szegedre az északi felhajtóra, majd ott 10 perc múlva felvett egy ipse, aki Bécsbe ment!!!WOW! Szóval ő elhozott Törökbálintra, ott nem volt túl sok autó, átsétáltam a METRO áruház elé, ahol szintén nekiálltam stoppolni és hamarjában felvettek és vittek Budakeszire.....

Hát ennyi!
"Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk" mindezeket....


2012. október 3., szerda

meghívó

Tisztelt Egybegyűltek!

Szeretnék most mindannyiótoknak átnyújtani egy meghívót jövő hét hétfő estére (azaz: 2012. október 8-ra) este 19,45-re, amikor mesélni fogok a stoppolásról (kalandok elsősorban, élmények, képek stb).

Aki nem ismer személyesen annak ajánlom azért, hogy lásson élőben és megismerjen, amikor éppen vezet és ott csápolok az út szélén. Aki ismer, de még nem hallotta, hogy stoppolok annak azért ajánlom, mert vicces dolgokat mesélek majd neki, aki pedig ismer és hallotta is már ezeket, annak pedig azért ajánlom, hogy nevessen még egyszer!

Szóval GYERTEK!

Részletek:
A hely pontosan: Ferenciek tere, Szent Ferenc terem (ld. képen)
Program: Este 7 órától 7,45-ig könnyű pizzás vacsora (érkezés kötetlenül),
utána lesz az előadás (1 óra),
majd borozás.
Hozzájárulás: 400 Ft

lesifotós és a jó reggelt okozó fuvarosaim

Hello Mindenki!

Hát képzeljétek, tegnap délután kiállok a Pázmánykán stoppolni olyan fél három fele pontosan és 2 perc múlva felvett egy ott kommunikáló lány (komm. szakos :-)) és képzeljétek mondja, hogy a 22-es busz vonalán tud kitenni én meg mondtam, hogy az nagyon jó mert Budakeszin lakom (oda a 22-es busz jár). Ő volt a kísértő, mert még sok dolgom lett volna Pesten de így hazamentem Keszire.
Du. 5 fele stoppoltam be Budakesziről Pestre és megállt egy két gyermekes apuka. Az egyik gyerek (5 éves volt kb.) teljesen odavolt, hogy ott ültem mellette, be nem állt a szája szinte már családtaggá fogadott. Megitattam, megetettem abban fél órában ő meg cserébe végig fotózott engem, de a végén mondtam az apukának, hogy mielőtt hazaérnek a képeket törölje ki, nehogy a felesége kiakadjon a  "néni" miatt :D

Ma reggel meg szintén Budakesziről stoppoltam be Pestre és fölvett egy olyan finom úr, hogy teljesen olvadtam egész úton. Ennyi bókot! :-)
Csak egyet emelnék ki: kissé záróvonalon keresztül előzött erre ilyet szól: "Hát, nem vagyok az aszfalt ördöge, de a csábításé igen!" :D Najó, meg egy másikat is mesélek, ami megfogott: az elején mondta amikor beültem, hogy akkor "én vagyok az ön hétköznapi messiása" és tulajdonképpen valóban! Röviddel később derült ki, hogy zsidó felekezetű mégis ezt mondta, amit mondott. Megérintett.

Aztán egy kis ünnep:
Holnap ünnepli a Ferences Család a tranzitust, amikor Szent Ferenc halálára, a Mennyei hazába való átmenetelre (tranzitus) emlékeznek (emlékezünk).

„Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap, és úgy kövessen.” (Lk 9, 23)



2012. október 1., hétfő

Tanáraink...

Jónagyot!

Na, máma egy akkora kis izével utaztam!! És nagyon finoman fogalmaztam!
Budakeszin kiálltam a telki útra és egy 5 perc után megállt egy nagy autó, benne egy mukival. Illedelmesen köszöntöttem, és megkérdeztem merre fele megy, mert ugye sokan mennek Pátyra meg amúgy is, így illik.
Erre ő: "Kérem szálljon be és ne kérdezősködjön"

Beszálltam, mert megismertem, egyszer már felvett Pest fele. Egy pázmányos tanár volt a pedagógiai intézetből, de különben a Erőforrások Minisztériumában dolgozik és a múltkor is majdnem meghaltunk, mert végigtelefonálta az utat, és kanyarodás nem mindig ment.

Szóval beszálltam és jól lekiáltottam a kis fejét, hogy ne szórakozzon már, mert ezt így illik, hogy megkérdezzem hova megy, mert innen ezer más helyre is mennek az emberek. Erre ő: "hát hova máshova mennék, hát Piliscsabára az egyetemre". Mondtam, hogy én is és erre kicsit lehűlt. Nagy nehezen elnézést kért, hogy így lerohant...

Az egész utat megint végigtelefonálta, már tudom előre az eheti menetrendjét, majd az egyetemen még mondott egy ilyet: "akkor nagy szerencséje van, hogy én vettem fel". Hát inkább utaztam volna több átszállással normális emberekkel.

És végül egy mindent kifejező kép:

2012. szeptember 29., szombat

A szálak összefutnak...

Kedves Barátim!

Resümék a heti stoppolásokról:

Csütörtökön 12,30-kor volt órám és ehhez elindultam olyan 10 fele Budakesziről, hogy a Pázmánykán beleférjen még egy ebéd. Budaeszin megállt egy audival egy 60 körüli vietnámi papi olyan hanggal, mint a  Másnaposok II-ből a kínai csóka. És bakker képzeljétek nem engedte, hogy bekössem magam!!! Úgyhogy jólesően, szívet melengetően hallgattuk, ahogy a kocsi 5 percen keresztül csipog szinte egészen Telkiig...
Utána Telkiben felvett egy kisbusz édesanya és érettségiző lánya vett fel, éppen a budajenői orvoshoz siettek. Miközben anyuka beszaladt a doktornőhöz megnézni rendel-e én addig szóba elegyedtem lányával. Erre kiderült milyen kicsi a világ, Szent Imrébe jár, most gondolkodik, hogy jelentkezzen-e a Pázmány olasz szakára én meg mondtam, hogy keblemre Édes! És jót csevegtünk, hogy igen! mindenképpen jöjjön ide! :-)
Kiraktak végülis Perbálon, ahol igen hamar felvett egy agyontetovált, piercinges svihák, aki Pestre ment, szóval tökjó, mert vitt egészen az egyetemig. Mesélte, hogy a múltkorjában hogy kezelésbe vette az üvegtigrises büfésnőt (pont elmegyünk mellette minden nap). Mondta neki, hogy aranypéntek van stb. erre a büfésnő sem volt rest, mert ugye a reklám úgy szól, hogy Lalinál nincs aranypéntek így a hapsinak sem adott korsót pohár áráért. Akkorát röhögtem!

Csütörtökön visszafelé nagyon hamar megállt Pázmánykánál egy kocsi, ó már felismertem és igen, Pintér Károly volt, akinél a múltkor beégtem. Most már mindenre figyeltem, nem is volt gond. Én Pestre tartottam, ő is, csak időközben mondta, hogy be kell ugrania Hűvösvölgyben valami boltba. Gondoltam nem akarok asszisztálni a bevásárlásához, így én ott kereket oldottam. Régről emlékeztem, hogy itt van egy Budakeszi felé menő hadiút, gondoltam, ha megtalálom, akkor előtte hazamegyek, lepakolom a cuccaimat és úgy megyek be Pestre. És megtaláltam! Ahogy sétáltam odafele, mellettem egy nagyon nagy erdős rész, juharral, és ahogy velem szemben jövő kocsik tolták felém a juhar illatát... Frenetikus volt! Le is ültem ott az erdőben egy rövid időre és elmondtam magamban a Naphimnuszt. Ezek után kiértem az elágazóhoz, nagyon hamar megállt egy kocsi és hazavitt...

(arany)Péntek:
Csütörtökön este tök időben lefeküdtem, de még így is sikerült 7,04 perckor felébrednem, amikor már 4 perce el kellett volna indulnom. Elindulok hamar 45-re kiértem a stoppos helyre és felvett egy nő Keszin. Kérdezte, hogy honnan ismerjük egymást én meg már ilyen hadházisan bazsalyogtam és mondtam magamban, hogy a tévéből. :D De végülis kimondva azt mondtam, hogy biztos már felvett. Erre ő mondta, hogy nem, szerinte a templomból ismertük egymást! Na mondom wáó! És végre volt egy valaki, akinek nem kellet magyaráznom, hogy Keszin van koli! Fokolárés volt a nő, Genfestről is dumáltunk stb.
Jó béna helyen tett ki Telkin (Telki közepe), nekiálltam stoppolni és tökjó, mert   hamar megállt egy valamit reklámozó kocsi. Mondta az ipse, hogy Esztergomba megy, óh mondom megpróbálom megpuhítani, hogy vigyen már fel az egyetemig (Esztergom másik irány). Nagyban beszélgetünk, amikor egyszer csak in medias res elkezdi: "Az EU szerint a víz nem oltja a szomjat, és kevésbé hidratál" Én erre olyan ideg lettem, hogy nem hiszem el, hogy mindjárt elkések a 8,30-as órámról és ilyeneken évődünk. Persze félretettem ezt és sűrűn nyugtáztam a megállapítását. Erre ő: "Lehet az EU meg akarja adóztatni a vizet" -.- Mondom persze... Kiszállok tőle a csabai templomos elágazónál (nem vitt fel, hüpp hüpp) erre látom, hogy a kocsija tele van ragasztva víztisztító cég reklámjával, na mondom hehe. Csabán vagy 20 percet kellett várnom a következő fuvarig, már úgy voltam vele felsétálok az egyetemig (30 perc) mire épp megállt egy kocsi. Felvitt ez egyetemig, majd éppen készülök átrongyolni az úton, amikor egy valaki iszonyat integet. Én így már kezdek körbenézni kinek integethet, szemüveg hiányában nem sok mindent láttam, mire egyszer csak leesett, hogy valóban nekem integet. A legkedvesebb volt matektanárom volt! Annyira örültem neki! Beszélgettünk egy sort, aztán elmentem órára.

Pénteken óra után lesétáltam a templomos elágig, ahol is felvett Perbál és környéke állandó diakónusa, aki mellette még székely is! Fú, micsoda egy élmény volt! Vitt Perbálig ott felvett egy gyerekújság szállítmányozó és vitt Budajenőre, itt egy kertépítő vett fel, ami nagyon jól jött, mert a kertünkben így lett egy böszme nagy tó és gyűjtöttem tőle infókat az aranyhalakról, meg a növényekről. Elvitt Budakeszire.

Utána átstoppoltam Érdre. Jó volt ez is, de egy elég veszélyes helyen állt meg nekem egy pasas a METRO geschaft előtt és erre konkrétan lejátszódott a Brian élete jelenet. Kérdezem merre megy erre szegény dadogós próbálta kiejteni, de nem volt idő nagyon így beszálltam és  csak egy pár perc múlva sikerült kimondania, hogy KAMARAERDŐ. Óh sit, na akkor én most kiszállok. Kiszálltam stoppoltam tovább, minden extra nélkül hazaértem Érdre.

Este még vissza kellett mennem Pestre és gondoltam most kivételesen vonatozom, dehát 20 percet késett, így maradt a stopp. Egy kopasz muki csak a Camponáig akart vinni, de végülis bevitt egészen az Osztyapenkóig. Szóval tük jó! :-))

Ánnyi.

 

2012. szeptember 24., hétfő

Töki pompos és szülinapi ajándék

Tisztelt Egybegyűltek!

Két nagyon rövid történettel kívánok nektek üde hétfő délt. Az egyik vicces, a másik jóleső, mint egy pohár citromos gösser a nyárestéken.

Első:
Tegnap este buli volt Budakeszin a Mamutfenyőknél (Rudi szerint Mamutmáriánál, ugyanis összevonta a Makkosmária és a Mamutfenyők szalonnasütő helyeit eggyé). És erre az eseményre sütöttem vagy 10 kilónyi töki pompost. Na és ezzel az adag kajával nekiindultam egyedül a helyszínre. Már majdnem letört a gerincem a kezemmel egyetemben, amikor elgondolkodtam azon, hogy fú, hát nekiállok stoppolni. De hát azért milyen gáz már egy hatalmas adag illatozó szalonnás hagymás kajával a kezemben... És pont ebben a pillanatban száguldozott el mellettem egy audi A hatezerötszázkettőhuszonhármas gépjármű 160-nal, majd hirtelen vészfék és tolatás. Megáll mellettem, kérdezte, hogy süti van-e nálam... Mondtam hogy töki pompos és sajna nem tudok adni, de azért vigyen már el a Mamutfenyőkig! :D Jót röhögött az ipse, elvitt, de elég vicces volt, ahogy lerakott ott a pusztaközepén, kérdezte is, hogy skizó vagyok vagy mi, mert normális ember nem rohangászik egy adag töki pompossal az erdő közepén. :D

Második:
Máma van annak az évfordulója, hogy 23 évvel ezelőtt megszülettem. Nos, és reggel ennek következtében marhára elaludtam, meg szüttyögtem és nem bírtam elindulni. 8-ra értem ki a stoppos helyre Budakeszin (7,20-ra kellett volna, 8,30-kor kezdődött az órám) és mondtam a Jóistennek, hogy Uram, kicsi lánykádnak ma van a születésnapja, nincs kedved meglepni egy közvetlen piliscsabai járattal? Eltelik 5 perc, autó megáll, ablak leteker kérdezem a pasastól, hogy merre megy. Erre ő: "maga merre megy?" Én: "Piliscsabára" Sofőr: "Szuper, én is!" áááááááááááá nem hittem el!!! Annyira király! Késtem 15 percet 8,45-re értem be, de a pesti busz, amivel a tanár jött 9-re, szóval nem késtem el az óráról! Hipp-hipp-hurrá!

Szép napot Önmaguknak!

2012. szeptember 23., vasárnap

MTV

Kedves Emberek!

Az M1 megkeresett, mert hő vágyuk volt forgatni vélem.
A produktum az alábbi linken érhető el. :-))

http://www.youtube.com/watch?v=PaJ0yBtw7xE

Szép vasárnapot!

2012. szeptember 19., szerda

Egy lehetséges válasz arra, hogy miért nem mentem be máma Frölich-órára.... :-P

Szeretteim, Drágáim, Népem!

Máma reggel Budakeszin ébredtem az ágyamban, ami nem oly meglepő mivel ott élek.
Utána úgy gondoltam, hogy bemegyek a MOL-ba (nem olajtársaság.... levéltár!) és ehhez elindultam reggel 8-kor, a Városháza nevű buszmegállóba. Ott rövidesen összetalálkoztam egy kolitársammal, és mondtam neki, ha van kedve jönni majd stoppal, akkor mehetünk együtt. És volt kedve! Pár perc után megállt egy nagyon kedves házaspár és vittek egészen a Kútvölgyi kórházig. Zenével foglalkoztak, olyan igazi arisztokraták a szó nemes értelmében. Kósa Gábornak és Mészáros Ágnesnek hívják őket. Felüdítő volt a beszélgetés, még akkor is, ha szomorúságokról is beszélgettünk.

Aztán.... aztán olyan dél körül támadt egy ötletem, hogy kipróbálom a BKK hajót Pázmányra menet, ahol 14,15-kor kezdődött órám. Gondoltam elmegyek az Erzsébet hídtól az Árpád hídig. Anno azt ígérték, hogy hiper szuper gyorsan lehet majd vele menni... Hát, ez nem így lett: 40 perc alatt tettem meg az utat. Utána kimentem a Bécsi útra, hátha kiérek még valahogy a Pázmányra... Oda 13,45-re értem. Nekiálltam stoppolni 30 percet lengettem, majd úgy döntöttem inkább beülök az Akadémiára tanulni....

Hát, ezt nem kell utánam csinálni!

2012. szeptember 13., csütörtök

Eső

Cső!

Csak azért írok pár sort, mert máma esett az eső.
:D

Esőben eddig az volt a tapasztalatom, hogy nem nagyon veszik fel az embört, de tökjó volt, hogy erre ma rácáfolt az autóikat vezető népek.
10-kor volt órám a Pázmány HTK-n a Ferencieken. 9-kor azon vacilláltam, hogy mivel menjek és amikor kiértem Budakeszin (igen, már itt lakom) a buszmegbe akkor konstatáltam hogy rohadt sokan hesszelnek ott. Hát, gondoltam egyéletem egyhalálom, nem szeretnék végig állni a tömött buszon Pest felé nekiállok stoppolni. Kicsit aggódtam, hogy nem fog megállni senki és majd ott röhög rajtam a sok utas. De nem így volt!!! Amint elkezdtem lengetni máris megállt egy kocsi, minden buszra várakozó nagy nagy megrökönyödésére. :) Nem vitt messze, de ott fogtam egy másik stoppot, aki viszont már bevitt egészen az Erzsébet híd budai hídfőjére, szóval happy volt minden!!

Az óra után rongyoltam ki Csabára, ami pediglen úgy történt, hogy kimentem a Bécsi útra vilivel és onnan próbálkoztunk egy lánnyal, aki szintén odatartott. Fölvett egy pasas, akit nem értettem kristálytisztán. Mondja: "Én az auhanba megyek" Gondoltam magamban, hogy az biztos jó lesz, beszálltunk. A kocsiban újra megkérdeztem mire kiderült, hogy ő így ejti az Auchan áruházat. Mert ő mindent úgy ejt, ahogy az le van írva.... Ó boldogság! Szóval Solymáron kirakott a körforgóba minket, ahol felvett minket egy kicsit fura diszkóban szocializálódott mascolinum. Elvitt egészen Csabára, de Uram kár, hogy nem mentettél meg a lökött kérdéseitől!

Visszafele annyira nem volt jó út, 45 percet kellett várni a zegyetemen mire felvett egy nőci és vitt Hűvösvölgybe.

Ennyi.