2013. október 27., vasárnap

bénázás

Ciao!

Hát hadd meséljem el szerencsétlenkedésem történetét! :D 
Rómából hazaugrottam egy hosszú hétvégére Magyarországra (repcsivel), húgom szalagavatója miatt. Időközben kiderült, hogy ekkor lesz egy kedves volt osztálytársamnak is az esküvője Gyömrőn, amely helyet  ezóta nem a legkedvesebb helyszínek közt őrzök a szívemben... Azt történt ugyanis, hogy puccba vágva elindultam az esküvőre Érdről és egy ponton vontra kellett volna szállnom a Keletiben. De amikor megérkeztem, a Keletiben nem volt egy gramm vonat sem abba az irányba! Lementem az információs pulthoz, ahol kígyózott a sor.... Közben azt is tudtam, hogy óránként mennek a vonatok ezért sietni kell, így figyeltem a hangosbemondóra is, ami persze recsegett... és éppen úgy értettem, hogy szálljak fel a nyíregyházi IC-re mert az jó lesz... :D aha a frászt :D utolsó pillanatban felpattantam rá, elindultunk. Amikor rongyoltam oda a kalauzhoz megkérdezni, vajon jó-e a választásom, baromira lesújtott, mert azt mondta, hogy nem, sőt az első megálló Füzesabony!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!! Hát teljesen kész voltam... Még meg is kellett volna bírságolnia, de látta, hogy épp elég nekem az, hogy nem érek oda időben... sőt sehogyan sem érek oda az esküvőre. Másfél órát utaztam, majd leszálltam szép ruhában a puszta közepén. Na mindegy, gondoltam csak Zita szalagavatójára érjek oda... :D Nekiálltam stoppolni és viszonylag hamar fel is vettek és egy közeli autópálya-pihenőbe vittek. Ott nem érdekelt semmi, az első autóst megkérdeztem nem megy-e véletlen Pestre és ment! Hála Isten! Elég pianóban haladt, de végül felértem és 15 perccel a szalagavató előtt át is léptem az iskola küszöbét.... Na mindegy... erre nem vagyok büszke, de már röhögök az egészen... 

2013. október 6., vasárnap

Assisi!

Kedveseim!

Képzeljétek el, hogy megtörténült első római stoppolásom! Assisit lőttem be úticélul, sőt jobban mondva lőttük be, mert megfűztem kedves Dóbék Ágnes barátnőmet, hogy menjünk együtt. Neki ez volt az első komolyabb stoppolása ezért mind a ketten izgultunk, de alapjaiban véve jó utunk volt. Az út apropóját az adta, hogy Ferenc pápa Szent Ferenc október 4-i ünnepe alkalmából apostoli látogatást tett névadója lakóhelyén.

Róma úgy néz ki, hogy neki is van egy "emnullása", amit úgy hívnak, hogy Grande Raccordo Annulare. Erről a körgyűrűről indul az A1-es autópálya, ezen kellett menni egy egy darabot, majd utána egy kisebb úton egy másik darabot. Kb. 160 km összesen amúgy Róma-Assisi asziszem. :D

A stoppolás pedig úgy zajlott, hogy megnéztem a neten azt, hogy hogyan menne fel egy autós a római M0-ra. Megnéztem az utolsó pontot, ahová még kivisz a tömegközlekedés és oda kiálltunk. Időközben kellett keresnünk kartonpapírt, amit egyszerűen szemétnek hívtunk. :) Szóval kerestünk szemetet, amire felvéstük az irányt. Ágnes meg is örökített a táblával meg a májkonzervvel, ld. a kép.

Amikor kiálltunk, egy darabig azért bizonytalankodtunk, hogy vajon tényleg jó-e az irány, mert annyira kevés feedback-et kaptunk, de aztán megállt valaki és mondta, hogy igen. Nem sokkal később pedig jött egy bácsika, aki elvitt az első pihenőig az A1-es autópályán. Ott kiálltunk Perugia táblával stoppolni. Nem sokkal később odajött hozzánk egy lány, aki mondta, hogy barátjával oda mennek, mi mondtuk, hogy igazából Assisibe, mondták, hogy nem gond, elvisznek minket oda. Nagyon jó fejek voltak jajj. :) Szóval kb. 11-kor álltunk ki és 15 órára már ott is voltunk Assisiben. Szerintem első útnak nem is rossz!

Mivel nem tartozik szorosan a témához ezért az ott tartózkodásról nem sokat írok. Itt  lehet megtekinteni a fényképalbumot. Egy fontos hírt azért kiemelnék: láttuk Ferenc pápát! Olyan kedves! Itt látható a videó!

Visszafelé azért nem ment minden annyira simán, de még éppen kibírható. Assisi határában esőben nekiálltunk stoppolni, egy kapott infó után átálltunk egy másik helyre, kb. 100 m-rel arrébb. Ott viszonylag hamar felvett minket Gianni, aki elvitt a A1-es autópályára -tudjátok az út két részből áll, autópálya és az azutáni autóút-   onnan következett egy jó hosszú várakozás, hol esőben hol anélkül. Végül a benzinkutas csávó szerzett nekünk egy fuvart Rómába és így meg is érkeztünk oda bele... :-)