2012. december 3., hétfő

Nyolcadik Bé

Mes chers Amis,

az a helyzet, hogy hétvégén Homokkomáromban jártam, tudjátok az Óperencián túl.

Itt különösen megemlékezem az ottani közösségről, a Nyolc Boldogság Közösségről, akik elindítottak a "Stoppos Katává" válás rögös útján. :D (Tudom, hogy szerettétek volna, hogy ezt itt is nyomatékosítsam :D)

Szóval pénteken indultam el Érdről. 13,15-re értem ki a stoppos helyre (ld. fenti fül, hogy hol). 30 perc várakozás után felvett egy német rendszámú kocsi. Amikor megállt, eléggé megijedtem, de hősként szedtem össze az összes némettudásomat, mire kiderült, hogy magyar. Érdi volt a csávó Siófokig ment, majd utána Sümegre. Na mondom tökjó! Nagyon jó fej volt a pasas, még Barsi Balázsról is beszélgettünk.

Kirakott Siófok körül, ahol egy gyors szünet után ismét nekiálltam stoppolni, mert féltem, hogy rámsötétedik. Kb. az első kocsi már fel is vett: apja és fia ültek benne és a balatonkeresztúri pihenőig vittek. Nagyon vicces volt, mert autógumikkal foglalkoztak. Na mondom ez engem nem érdekel, behunytam a szemem és pihenni szándékoztam. Ment is, mire egyszer csak tök hirtelen hátrafordultak és a képembe kiáltottak: "Jól van?" Frászt kapva felkiáltottam, hogy "igen!". Kávéra nem volt szükségem utána... :-)

Elvittek a keresztúri pihenőbe, ahol nagyon érdekes dolog történt. Nyáron, amikor a THN-re mentem szintén Homokkomáromba, akkor ugyanebben a pihenőben kapott el egy nagy zuhé. A benzinkutas srác beinvitált a benzinkútra és felajánlotta, hogy szerez nekem kocsit. És tényleg szerzett! Most, amikor becammogtam a benzinkútra ugyanaz a srác volt ott, és képzeljétek! megismert!!! Köszöntött és tök udvariasan leültetett a benzinkúton, mondta, hogy igyak egy kávét, egyek, igyak, olvassak ő addig szerez nekem kocsit. Egy 30 perc után tört magyarsággal rongyol be egy ipse, hogy akkor elvisz. Sajnáltam, mert éppen egy tök érdekes cikknél tartottam a Rubiconban, meg cseverésztem a benzinkutas hölgyekkel is. A hölgyek nagyon örültek, hogy ilyen simán ment a dolog.

A fuvaros szlovén-magyar volt, rohant haza, mondta, hogy nem tud bevinni Kanizsára. De aztán, amikor odaértünk és kiderült, hogy nem vagyok gengszter mégis megszánt és elvitt Kanizsán abba a buszmegállóba, ahol fel tudtam szállni a HK-s buszra. Ide 16,35-re értem, a busz '42-re volt kiírva. Na mondom ez szuper. Itt volt egy kis szépséghiba, hogy a busz késett én meg már totál be voltam gazolva, hogy mi lesz. De végülis 50-re odaért és olyan 17,20-ra elfoglaltam hadiszállásomat HK-ban, a 8Béseknél az Óperencián túl.



(Visszafele nagyon furcsa dolog történt: kocsival elhoztak...)










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése