2012. október 1., hétfő

Tanáraink...

Jónagyot!

Na, máma egy akkora kis izével utaztam!! És nagyon finoman fogalmaztam!
Budakeszin kiálltam a telki útra és egy 5 perc után megállt egy nagy autó, benne egy mukival. Illedelmesen köszöntöttem, és megkérdeztem merre fele megy, mert ugye sokan mennek Pátyra meg amúgy is, így illik.
Erre ő: "Kérem szálljon be és ne kérdezősködjön"

Beszálltam, mert megismertem, egyszer már felvett Pest fele. Egy pázmányos tanár volt a pedagógiai intézetből, de különben a Erőforrások Minisztériumában dolgozik és a múltkor is majdnem meghaltunk, mert végigtelefonálta az utat, és kanyarodás nem mindig ment.

Szóval beszálltam és jól lekiáltottam a kis fejét, hogy ne szórakozzon már, mert ezt így illik, hogy megkérdezzem hova megy, mert innen ezer más helyre is mennek az emberek. Erre ő: "hát hova máshova mennék, hát Piliscsabára az egyetemre". Mondtam, hogy én is és erre kicsit lehűlt. Nagy nehezen elnézést kért, hogy így lerohant...

Az egész utat megint végigtelefonálta, már tudom előre az eheti menetrendjét, majd az egyetemen még mondott egy ilyet: "akkor nagy szerencséje van, hogy én vettem fel". Hát inkább utaztam volna több átszállással normális emberekkel.

És végül egy mindent kifejező kép:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése