2012. február 22., szerda

nem sikerült stoppolások I-II.

Hahó, hahó!
Máma egyik kedves blog-olvasómmal volt szerencsém utazni a buszon (!) Budakeszi és Budapest között, az ő tanácsára papírra vetem utolsó két stoppolásomat, ami kakimatyi volt.

Szóval én februárban egyetemes elfoglaltságaim miatt vagy inkább otthon aludtam, vagy bementem Csabára de leginkább busszal, mert Érdről kijutni az egyetemre napközben több idő, mint a tömegközlekedés, ez az oka annak, hogy nem volt mivel frissíteni a blogot.

Szóval múlthéten Egerben lézengtem, mint egy olasz forradalmár (Eger =>olaszos képzés, téma=>forradalom) és arra gondoltam, hogy egy szép csütörtöki napon végrehajtok egy puccsot Bükkszentkereszten, ahová ebédre hívtak.

Eger-Bükkszent táv (nagyításhoz: katt.)


No kérem, fentebb látható az útvonal. No ehhez tegyünk hozzá még egy 50 cm havat is. Ahhoz, hogy eljussak Bükkszentre két lehetőség van, első tömegközlekedve, de ennek az a veszélye, hogy nem tud felmenni a busz Miskolcról Bükkszentre, a másik opció stoppal menni, itt az lehet a gond, hogy nincs olyan ökör, aki a havas úton a fentebb látható kacskaringót megteszi.
Na vajon én melyiket választottam??? Igen, a másodikat! :) Egerben elindultam Ózd felé és egy ponton ketté ágazik az út (képen Y elágazás: Szarvaskő és Felsőtárkány irány) és ott kiálltam Felsőtárkány felé. Rögvest jött a kocsi, el is vitt Felsőtárkányba. Tőle próbáltam kérdezgetni, hogy vannak-e emberek, akik bevállalják az utat, mondta, hogy: "FIAM,TUTI!!" No megnyugodtam. Felsőtárkányban jött egy nő, aki elvitt Répáshuta elé, de bakker oszt ennyi! Ott álltam egy 20 percet a csörgedező patakok a szikrázó napsütés és 50 cm hó közepén egy szál mag-magányomban. Fasza volt. Elkezdtem gyalogolni, mert kezdtem kicsit fázni, 20 perc után jött az első autó. Integetek neki, mint a hülye és elmegy mellettem. Na hát nem a korábban említett áldó szavaim jöttem a nyelvemre, hanem egy hosszú sípszó :D. Még gyalogoltam, de semmi. Így mivel ebédre vártak az ismerőseim, és utána ők elmentek otthonról, fel kellett adnom az expedíciót és az első visszefele autóval visszajönni. Jött is hamar, katonai kocsi volt :D Visszavittek Egerbe....

A második út az ahhoz a nagypofájú mondatomhoz kötődik, hogy "áh, én még sosem késtem le órát a stopp miatt." Na tegnap sikerült. :D Mondjuk vallásszoc. volt. Budakeszi-Piliscsaba szokásos útvonalon mentem. Budakeszin felvett az első kocsi, ahogy lenni szokott. Letettek Telkiben és ott azt történt, hogy a szerencsétlen sofőrök szemébe sütött az a rohadt Nap (mielőtt még megköveznétek kedves Olvasóim, elmondanám, hogy azért szeretem a napot, tavaszt stb.) és engem nem láttak meg, így ott álltam 50 percet, mire valaki megállt. Végülis összesen 15 percet késtem volna, de ekkor úgy döntöttem, hogy inkább valami hasznosat csinálok, mint az óránlevés :D

No ezeket azért osztottam meg, mert nekem is lehetnek szerencsétlenebb útjaim...
Szép napot!
(Hétvégén: Érd-Nagykanizsa és viszont)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése